1991. augusztus 25-en egy 21 eves finn diak a kovetkezot irta egy Usenet hirlevelbe:

„Egy (ingyenes) operacios rendszeren dolgozom (csak hobbi, nem lesz nagy es professzionalis, mint a gnu) 386(486) AT klonokra.”

Ot honappal kesobb egy elismert professzor elavultnak nyilvanitotta a projektet. „Ez egy oriasi lepesvisszalepes az 1970-es evekbe”, irta. Az architekturavita „lenyegeben lezarult.”

Ez a hobbiprojekt a Linux volt. Ma a vilag egymillio leglátogatottabb webszerverenek 96 %-an fut, minden Android telefonon, a TOP500 lista minden szuperszamitogeepen, a Nemzetkozi Urallomason es a SpaceX fedélzeti szamitogeepein.

Ugy gondolom, hogy ugyanezt latjuk most megtortenni az AI-ugynokokkel. Es ugy gondolom, hogy az OpenClaw ennek a kozeppontjaban all.

A minta

1991-ben a szamitogepes vilag igy nezett ki: nehany nagyvallalat (Sun, HP, IBM, DEC) mindegyike a sajat szabadalmazott Unix-at arulta, a sajat draga hardverehez kotve. Egy Sun munkaallomas tizezreket kosztal dollarban. Ha valaki szallitot akart valtani, mindent ujra kellett irnia. Minden rendszer osszeferhetetlen volt a tobbivel. Ezt hivtak Unix Wars-nak, es lassan megfojtotta az innovaciot.

2026-ban az AI vilag szinte azonosan nez ki. OpenAI, Google, Anthropic, Microsoft, Apple: mindegyik sajat szabadalmazott AI-ugynokoket epit, a sajat okoszisztemajaba zarva. Hasznalja a Google AI-ugynokeet? Szuksege van Google-fiokra, Chrome-ra, Androidra. Microsoft Copilot? Az havi 30 dollar felhasznalonkent, a meglevo Microsoft 365 elofizetes mellett. Az OpenAI ugynokei az OpenAI termekdontesein mulnak: kivontak a GPT-4o-t a ChatGPT-bol, es ezreknek nem volt mas valasztasa.

Minden erv, amelyet a Linux ellen hoztak fel az 1990-es evekben, ma az open-source AI ellen kerul ujrahasznosíitasra. Jatek. Nem vallalati szintu. Nem tud versenyezni az igazi termekkel.

Steve Ballmer „raknak” nevezte a Linuxot 2001-ben. Ma a Microsoft Linuxot futtat az Azure-ban, es a Windowson belul szallitja.

A hianyzó reteg

A legtobb ember rosszul erti ezt a pillanatot: azt gondoljak, hogy a forradalom a modellek. Nem az. A modellek a standard hardver. A forradalom az, amit felettuk epitenek.

Egy LLM onmagaban egy token-elorejzo API. Eros, de eroteljes. Nem csatlakozik a Telegramjukhoz. Nem emlekszik, mit mondtak tegnap. Nem ellenorzi a naptarat, nem keres a weben, es nem koordinal a Discord es a WhatsApp kozott. Egyszeruen a kovetkezo tokent joslalja.

Az OpenClaw az a reteg, amely ezt az API-t ugynokke alakitja. Csatlakozik az uzenetkuldo alkalmazasaikhoz. Valos eszkozoket hasznal. Fenntartja a kontextust a beszelgetesek kozott. Az On infrastrukturajan fut, az On altal valasztott modellel. Valtson GPT-4o-rol DeepSeek-re, majd Llamara, es az ugynok tovabb mukodik. A modell csak a motor. Az OpenClaw az operacios rendszer.

Es mint a Linux, open source. Megvizsgalhatja, modosithatja, bovitheti es magaval viheti.

Miert tobb ez a parhuzam egy analogianal

A Linux nem technikai fölenynyel nyert. A korai Linux objektiven gyengebb volt, mint a Solaris vagy a HP-UX. Harom dolog miatt nyert:

Standard hardveren futott. 1991-ben az Intel 386 csak egy olcso processzor volt. A Linux hasznossa tette. Egy 1000 dollaros PC a tizezreket kosztoló Sun munkaallomas kepesegeinek 80 %-at nyujtotta. A gazdasagi logika elkerulhetetlen volt. Ma az OpenClaw egy Mac Mini-n fut az irosztaluk alatt barmelyik modellel. Az alapul szolgalo modellek gyorsan tovagarukka valnak: az open source es a szabadalmazott megoldasok kozotti kulonbseg 0,3 pontra zsugorodott az MMLU benchmarkokon, az open source modellek 86 %-kal kevesebbe kerulnek tokenenkent, es a DeepSeek R1 megjelenese kozel 600 milliard dollart torolt az Nvidia piaci ertekebol, bizonyitva, hogy nincs szukseg korlatlan szamitasi kapacitasra. A motorok olcsova valnak. Ami most szamit, az a felettuk levo operacios rendszer.

A nyiltsag megakadalyozta a fragmentaciot. A szabadalmazott Unix-valtozatok osszeférhetetlen forkokra estek szet, amelyek vegul eloszaltak egymast. A Linux azert elte tul, mert mindenki egyetlen nyilt projekt kore gyulekezhetett ot zarthelyett. Ugyanez a dinamika jatszodik le most: az OpenClaw egyetlen nyilt ugynok-keretrendszer, amely barmelyik modellel mukodik, ot szabadalmazott ugynok helyett, amelyek mindegyike egyetlen szallito API-jahoz van lancokva.

Elerheto volt. Linus Torvalds maga mondta: „A Linux egyertelmuen nyer abban, hogy most elerheto.” A professzor, aki elavultnak nyilvanitotta, a GNU Hurd-ot ajanlotta, egy elmelileg felsobb rendu mikrokernel operacios rendszert. Harmincnegy evvel kesobb a Hurd meg mindig nem altalanosan hasznalt operacios rendszer. A Linux leszallitott. Az OpenClaw leszallit. Ma telepithet egy peldanyt, osszekotheti a Telegrammal, es meg ma este lesz egy mukodo AI-ugynoke. A legjobb rendszer az, amelyik letezik.

A kozosseg ismerosen nez ki

Amikor a Linux uj volt, az emberek Linux User Groupokat hoztak letre. Egyetemi alagsorokban es kavezokban talalakoztak, segitve egymasnak kerneleket forditani es hangkartyakat uzembe helyezni. A 2000-es evek kozepere tobb mint 240 csoport volt 49 orszagban. A kultura egyszeru volt: Rajottem, hogyan mukodik, hadd mutassam meg.

Az OpenClaw kozosseg 2026-ban pontosan ugyanazzal az energiaval rendelkezik. Tobb mint 80 000 ember csak a Discordon. Az emberek Mac Miniket vasarolnak, hogy a sajat ugynokeiket nonstop futtassak. Egyedi pluginokat irnak. Ejfel kornyeken prompt engineeringrol vitatkoznak a Discordon. Megoszitjak a beallitasaikat az r/selfhosted oldalon, es olyan eszkozokkel epitkeznek, mint az Ollama es az n8n. A Boing Boing januarban azt irta, hogy „az AI-ugynokök szórakoztatóvá tették a sajat szerver uzemeltetest meg a hétköznapi emberek szamara is.”

A misszionaruisi buzgalom ugyanaz. A kulonbseg az, hogy ezuttal a technologia mar ma mukodik.

A fordulópont

2000-ben az IBM 1 milliard dollart fogadott a Linuxra. Ez volt az a pillanat, amikor a vilag abbahagyta, hogy hobbinak tekintse. Harom even belul ez a befektetes evi 2 milliard dollaros hozamot hozott. Az IBM nem azert fogadott a Linuxra, mert kesz volt. Azert fogadtak, mert lattak a palyat.

Ugyanehhez a pillanathoz kozeledunk az open-source AI-ugynokoknel. A szervezetek 89 szazaleka mar hasznal open-source modelleket. A Llama 4, a Qwen, a DeepSeek, a Mistral mind eletkepes motorok. Ami hianyzik, az az open-source operacios rendszer, amely ezeket a motorokat mindenki szamara hasznossa teszi. Az ugynok reteg. Az osszekoto szövet egy token-elorejzo API es valami kozott, ami tenylegesen csinal dolgokat az eleteben. Ez az OpenClaw.

Ahol az analogia megtörik

Tudom, hogy ez az osszehasonlitas nem tokeletes. A Linux teljesen helyi hardveren futott, kulso fuggosegek nelkul. Az OpenClaw-nak meg mindig szuksege van modell-inferenciara, legyen az API-hivas vagy GPU az asztal alatt. Es a Linux egy ismert paradigmat valtott fel (draga Unix) annak olcsobb valtozataval. Az AI-ugynokök teljesen uj paradigmat hoznak letre, ami nehezebbe teszi a palya elorejelezheteseget.

De eppen ez az, amitol ez a pillanat annyira hasonlit 1991-re. A technologia mukodik. A kozosseg lelkes. A gazdasagi egyensuly billen. Es azok, akik elutasitjak, pontosan ugy hangzanak, mint akik a Linuxot elutasitottak.

Az open source lenduletkerek-hatast hoz letre: minden plugin, minden integracio, minden hibajavitas visszakerul a kozosbe, es mindenki masok munkajara epit. Igy lett egy Helsinki-ben egy diak altal irt operacios rendszer a vilag alapja. Ugyanez a lenduletkerek most indul be az AI-ugynoköknel.

Mit teszek ezzel kapcsolatban

Az OpenClaw.rocks-ot epitek. Infrastruktutat OpenClaw-ugynokök futtatásahoz. Eveket toltottem azzal, hogy konteniereket tartsak eletben es szolgaltatasokat skalazzak. Itt mindezt olyasmire alkalmazom, amiben igazan hiszek.

Ez a blog az a hely, ahol megosztom a folyamatot. A technikai donteseket, a dolgokat, amik elromlanak, amit kozben tanulok. Kezdve a Kubernetes operatorunk open-source-kent valo koezretetelevel.

Ha On is ugy gondolja, hogy az open-source AI-ugynokök ugyanolyan fontosak lesznek, mint a Linux, kovesse az utat.

Korai meg. Pontosan errol van szo.